2015. november 13., péntek

Széchenyi István: Hitel - a Szabad Akadémia következő előadásának témája

A Széchenyi Szabad Akadémia következő előadásában : Dr. Kőrösi Mária egyetemi docens a Széchenyi Társaság elnökségi tagjának gondolatait hallhatjuk.

A „HITEL” című munka intelmei, nemzetmegtartásának időszerű feladatai: akkor és most- címmel. 

Helyszín és időpont: 2015. november 26., 17:00 órától az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, 1081 Budapest, Népszínház utca 8. szám alatti előadótermében.

1830-ban jelent meg Széchenyi István Hitel című munkája. E művében az ősiség törvényének eltörlését szorgalmazza. Az ősiség törvénye szerint a nemesi birtokot nem lehetett eladni, elárverezni. Pedig a bankok csak akkor adtak kölcsönt, hitelt, ha a kölcsönvevőnek volt eladható vagyona. Hitel nélkül a birtokos nem tudta korszerűsíteni eszközeit, berendezéseit, termelését. Széchenyi részletesen írt a robotmunka hátrányairól a bérmunkával szemben. Feltárta, hogy a robotot igyekszik a jobbágy lassan és rosszul teljesíteni. A bérmunka viszont jobb és gyorsabb tevékenységre sarkall. Meg kell tehát szüntetni a robotot, de úgy, hogy a birtokost kár ne érje.
Széchenyi elítéli a nemesi adómentességet. Szerinte – legalább részlegesen – a nemeseknek is adózniuk kell. Az utak építéséhez mindenkinek hozzá kell járulnia, a vámok fizetésében nemesnek és jobbágynak egyaránt részt kell vennie.
Azt vallotta, hogy a reformokat csak fokozatosan, lassan, óvatosan lehet bevezetni, mégpedig a főnemesek vezetésével. Úgy gondolta, hogy a reformokat a bécsi kormányzat is támogatni fogja.


A Hitel zárómondata:
„A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!”



2015. november 4., szerda

Széchenyiek és Hollókő



 A hollókői vár felépülésének előzménye történelmünk egyik legpusztítóbb eseményéhez, az 1241 – 1242-ben lezajlott tatárjáráshoz köthető. A mongol lovas seregek támadásának csak néhány kőfalakkal bíró vár és város tudott ellenállni. 
  A Cserhát vidékén birtokos Kacsics nemzetség is várak sorát hozta létre, a védelemre alkalmas helyszíneken. Az első, napjaikig fennmaradt oklevélben 1264-ben szerepelt a vár, Illés fia Péter tulajdonaként. Az 1312-ben vívott rozgonyi csata győzteseként Anjou Károly király hatalma megerősödött, katonái számos erődítményt foglaltak el a Cserhát és Mátra hegységek környékén. Az uralkodó megjutalmazta a táborához tartozó híveit, így a hollókői váruradalmat elkobozva a Kacsicsoktól, egyedül Farkas fia Tamásnak adományozta. 
Szécsényi Tamás több vármegye ispánja, a királyné tárnokmestere majd erdélyi vajda,  A halála előtti időszakban már az országbírói hivatalt viselte a főnemes. Hatalmas területeket, számos váruradalmat magába foglaló vagyonát fiai örökölték meg.

 A Szécsényi főnemesi család időszaka mindenképpen a hollókői vár virágkorát jelentette. A XIV. század második felében és a XV. század elején jelentős építkezéseket végeztek benne.


Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. 



A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában meg őrizni. 



Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település. Palóc házai, vára, gazdag programkínálata, a gasztronómiai különlegességek százezreket vonzanak ide.