Széchenyi a műszaki alkotó - Szabad Akadémia következő előadásában

                                  Dr. habil. Horváth Sándor

Széchenyi a műszaki alkotó

(A legnagyobb magyar mérnök?)

Pattantyús Ábrahám Géza az 1931. évi Magyar Országos Mérnökkongresszuson tartott, „A mérnökök nevelése és továbbképzése” című előadásában Széchenyit a legnagyobb magyar mérnöknek nevezte.

Az előadás Gróf Széchenyi István műszaki vonatkozású munkásságának bemutatásán, az azok megvalósítása során megnyilvánuló mérnöki szemlélet és gondolkodásmód, valamint mérnöki munkamódszerek kiemelésén keresztül kíván rávilágítani arra, hogy mennyire megalapozott ez az első ránézésre meglepőnek tűnő állítás.

Örökségünkről

A Széchenyi-örökség gondozása nemes kötelességünk

2016. november 4. 9:34

Széchenyi István a tettre kész és jövőben bizakodó hazaszeretet egyik legkiválóbb példáját nyújtotta az utókor számára - erről beszélt Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a legnagyobb magyar születésének 225. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a Parlamentben csütörtökön.

Széchenyi hagyományt őrző és egyúttal fejlődésre nyitott gondolkodásával létrehozott életműve "ércnél maradandóbb". Neki is köszönhető, hogy bár országok tűnnek, de a nemzetek megmaradnak, van ma is szabad magyar haza - fejtette ki a kormánypárti politikus.

Kép letöltése

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

"A hazaszeret a legszebb szavunk. A hazát szeretet nélkül csak rombolni lehet, építeni nem" - mondta az Országgyűlés alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy 191 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1825. november 3-án ajánlotta fel a gróf birtokai egy évi jövedelmét egy magyar tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Gulyás Gergely az emlékülés résztvevőinek tolmácsolta a rendezvény fővédnöke, Kövér László házelnök üdvözletét. A jubileumi Széchenyi-emlékév, valamint az azt lezáró csütörtöki emlékülés kapcsán Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek felidézte, hogy ebben az évben számos szimbolikus jelentőségű esemény állított emléket a legnagyobb magyarnak.
Így többek között az Országgyűlés kinyilatkoztatta, hogy egyetért azzal az 1925-ös törvénycikkel, amely Széchenyi előtt tiszteleg, felújították a gróf nyughelyét, a nagycenki Széchényi-mauzóleumot, új állandó kiállítást adtak át a nagycenki Széchenyi-kastélyban, az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a kastélyt, aminek kertjében felavatták az ezt jelző sztélét, valamint két konferenciával is adóztak Széchenyi példás életútjának.

Kép letöltése

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Ezzel azonban a munka nem ért véget, a kormány tervei szerint a jövőben további jelentős összeggel támogatják a nagycenki Széchenyi-kastély rekonstrukcióját - tette hozzá.
A Miniszterelnökség és az Eszterháza Központ által a Széchenyi- emlékév hivatalos ünnepségsorozatának záró rendezvényeként szervezett egész napos emlékülésen a Parlamentben történészek, Széchenyi István és a XIX. század első felének számos elismert kutatója tartott előadást a legnagyobb magyarról és koráról.
Csorba László történész Széchenyi modern, kétségek közt vívódó, felekezeti kötöttségektől távolodó, ugyanakkor a morális alapú, közösségért cselekvő küldetéstudatát megalapozó vallásosságáról beszélt.
Fónagy Zoltán történész előadásában Széchenyi hagyományos főnemesi neveltetéstől a modern személyiséghez vezető útját mutatta be. Széchenyi naplójában dokumentálta ezt a küzdelmes utat, de jól jelezte ezt például öltözködésben, ahol a díszmagyar mellett egyre nagyobb helyet kapott a nyugati divatnak megfelelő cilinder, sétapálca. Továbbá életrendjét szigorú, polgári időszemlélet jellemezte és főnemesi birtokai jelentős részét is eladta, hogy korszerű kapitalista vállalkozásokba kezdjen.
Dobszay Tamás történész előadásában bemutatta a francia forradalom tapasztalatai nyomán a tömegekkel alapvetően bizalmatlan Széchenyi parlamenti tevékenységét, mely időnként a bécsi udvarral és a rendekkel is kritikus volt, alapvetően ügyek és nem oldalak mellett állt ki és 1848-ban a népképviseleti országgyűlés munkájából is kivette a részét.

(MTI)

Link: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/kulturalis-oroksegvedelemert-es-kiemelt-kulturalis-beruhazasokert-felelos-allamtitkar/hirek/a-szechenyi-orokseg-gondozasa-nemes-kotelessegunk
 

Örökségünk nyomában : a Kishamis

"A Kishamis műemléki védettség alatt álló vitorláshajó. 1896-ban épült Michael Ratsay tervei szerint a balatonfüredi hajógyárban, a Széchenyi család megrendelésére. A millenniumi hajófelvonuláson már részt vett. A Balaton legrégibb vitorláshajója, amelynek a kikötője Siófokon van. A mai napig eredményesen versenyeznek vele." (Wikipedia)

És itt valódi versenyzésre kell gondolni. A Széchenyi családnak készült, bőven elmúlt száz éves, de még mindig bármilyen szélben teljesíti a távot és számos korszerű ellenfelét megelőzve ér célba. Pedig túlélt két háborút, nem is akárhogy: ahogy közeledett a Balatonhoz a frontvonal, szétszerelték, majd a tó közepén elsüllyesztették őket. A nemesfa váz kibírta az ázást, aztán a háború után felszínre hozták és újra összeszerelték. Több hajó is így élte túl a harcokat a Balatonon. És a Kishamis még mindig itt van, és még mindig versenyképes.

Miután a Széchenyi családtól elvették, hányattatott sorsa végül jóra fordult. A hajó 1954-ben került Siófokra azután, hogy egy évvel korábban Szilvássy Zoltán fiatal vízügyi mérnökként  a füredi hajógyár hangárjában lett figyelmes a letakart vitorlásra, ami akkoriban a szocialista hangzású Kronstadt nevet viselte. A hajógyári dolgozók azt is elárulták Szilvássynak, hogy az Elhagyott Nemzeti Javak között nyilvántartott hajót bontásra ítélték.
A Széchenyi család örökségeként nyilvántartott, angol mérnök által tervezett vitorlást azonban Szilvássy Zoltán megmentette a megsemmisüléstől és elintézte, hogy a legendás hajó a Közép Dunántúli Vízügyi Kirendeltséghez kerüljön. A hajót 1954-ben, az akkor alakult Vízügyi Sport Club kapta meg, és azóta is az egyesület tulajdona. A Kishamis első siófoki évei alatt nemcsak szellemiségében, de látványában is uralta a kikötőt, hiszen egy méretes bolyához kötötték ki a kikötő közepén, így a szél körbe-körbe mozgatta a vitorlást – emlékezett vissza a kezdetekre Hrehus György, aki kisebb megszakítással 1968-óta a legenda kormányosa.

Azok a sporttársak, akik a Kishamisra lépnek nem szállnak át más vitorlásra. 

Ez nem csupán egy hajó, ez a Kishamis. Egy nemzeti kincs – vallja a hajó megmentőjéhez hasonlóan szintén vízügyi mérnökként szolgált vitorlázó, aki arról is beszélt: a vitorlás mintegy 20 fős manchaftja elkötelezetten ápolja a 118 éves vízi járművet, ami ma is megállja a helyét; a tavalyi Kék Szalag több mint 500 hajós mezőnyében a 23. helyen ért célba. – Ez a hajó egy műszaki csoda. Akkor épült, amikor a Ford T Modellje csak álom volt, és még ma is versenyképes – emelte ki Hrehus György, aki bízik benne: ha az utódok is azzal az elkötelezettséggel és odaadással ápolják a Kishamist mint a jelenlegi csapat, akkor a vitorlás élettartama még emberöltőkben lesz mérhető.

Tűzoltók Napja, számunkra gróf Széchenyi Ödön emlékezetét is jelenti

Május 04. Szent Flórián napja a Tűzoltók napja is , ez alkalomból megemlékezésre és elismerések átadására voltunk hivatalosak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazagtóság Széchenyi Ödön termébe. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.

Átadásra kerültek : "Az év fővárosi tűzoltója" és  " Az év beavatkozásában való közreműködésért" elismerések, amelyekhez ezúton is gratulálunk!

1870 február első napján kezdte meg működését az első magyar hivatásos tűzoltóság, melynek alapítója gróf Széchenyi Ödön volt, akkor összesen 12 fő tartozott a Pesti Hivatásos Tűzoltósághoz. Azonban 1873-ra már Pest,Buda és Óbuda egyesítésekor: 65 fő és a növekedés megmaradt, ezért 1910-ben már 450 fő menetette és védte a lakosságot a tűzesetek következményeitől. Sokáig csak önkéntes alapon szerveződtek és nagyon kevesen kaptak munkájukért fizetést.

Kevesen tudják,hogy Magyarországon él gróf Széchenyi Ödön unokája gróf Széchenyi Géza, aki örökölte a nagpapa és dédpapa (gróf Széchenyi István) műszaki érdeklődését és maga is mérnök lett. A közért való munkájukat pedig az Alapítvány keretein belül folytatja.

Az eseményen készült képeinket a Facebook oldalunkon Ön is megtekintheti.
ITT

Gróf Széchenyi Család Alapítvány

www.szechenyicsalad.hu
facebook.com/szechenyicsalad

 

A kasélykápolna helyreállítása megkezdődött Nagycenken

Helyreállítják eredeti funkciójának megfelelően a nagycenki Széchényi-kastélyhoz tartozó kápolnát. A rekonstrukció előmunkálatai elkezdődtek, az újraszentelés Széchenyi István születésnapján, szeptember 21-én lesz - közölte Aczél Eszter intézményvezető az MTI-vel.

Huiber Edit történész kifejtette, hogy a nagycenki Széchényi-kastély mai főépületét Széchényi Antal generális és felesége, Barkóczy Zsuzsanna építtette a 18. század közepén. A kastély keleti végében helyet kapott egy kétszintes kápolna is, amely végső, 1945-ig fennálló formáját 1799-1800 között érhette el, amikor Széchényi Ferenc átalakíttatta és kibővíttette kastélyát. A Szent Kereszt tiszteletére felszentelt kápolna jelentőségét emelte, hogy VI. Pius pápa (1775-1799) búcsút engedélyezett számára. De a gazdagon felszerelt kápolna elsősorban a főúri család igényeit szolgálta - tette hozzá Huiber Edit.
A kastélykápolna berendezése, amely 18. századi leltárakból ismert, késő barokk, rokokó stílusú volt. Az oltárt például szépen faragott aranyozott fa gyertyatartók díszítették. Az északi oldalról nyíló bejárat fölött pedig karzat volt, orgonával. A kápolnához a földszinten sekrestye, az emeleten pedig oratórium és egy kis "vezeklőfülke" tartozott. A sekrestye mellé, a külső falra pedig egy kis harang is került. A kápolna 1945 után, a kastéllyal együtt elpusztult. Berendezéseinek egy része az enyészeté lett - fejtette ki Huiber Edit.

A kastély 1850 körül. A kápolna bejáratát a piros kör jelzi. Forrás: muzeum.sopron.hu

---

A történész arról is beszélt, hogy az 1970-es évek elején átépítették a kápolnát, egységes belső terét kettéosztották. A kialakított két szinten egyebek között irodákat, lakásokat, illetve egy restaurátor-műhelyt alakítottak ki. Az 1980-as években aztán újra változtattak belső elrendezésén, az emeleten például egy közösségi teret hoztak létre - mondta.

Idén azonban, Széchenyi István születésének 225. évfordulóján, megújul a kastélykápolna is. Az őszig tartó felújítási munkálatokkal az 1945 előtti állapotokat fogják visszaállítani. A megújult kápolnában láthat majd a közönség helyreállított, de eredeti berendezési tárgyakat és reprodukciókat egyaránt - tette hozzá Aczél Eszter.
A nagycenki Széchényi-kastély részét képező kápolna rekonstrukciójára, valamint a Széchenyi István Emlékmúzeum kiállításának megújítására 300 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre - közölte korábban L. Simon László , a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára az MTI-vel.

Címlapfotó: egészségturizmus.itthon.hu 

Az elpusztult kastélykápolna. A bejárat feletti karzaton jól kivehetőek a falfestés maradványai.
Nováki Gyula felvétele, 1954. április 24. (Soproni Múzeum, Fotótár)

Forrás: muzeum.sopron.hu

Az oltármenza a nagycenki templom padlásán

Forrás: muzeum.sopron.hu

A kápolna szószéke a nagycenki templom padlásán

Forrás: muzeum.sopron.hu

A kápolna oltárképe a nagycenki templom jobb oldali kereszthajójában

Forrás: muzeum.sopron.hu

Forrás: http://www.alon.hu/nagycenk-tortenelem/eredeti-funkciojanak-megfeleloen-allitjak-helyre-nagycenki-szechenyi-kastelykapolnat

Emlékezünk

„Szent kötelességünk emlékezni gróf Széchenyi Istvánra, a legnagyobb magyarra” – hangsúlyozta L. Simon László Nagycenken, ahol a XIX. századi politikus halálának 156. évfordulóján, április 8-án koszorúzást tartottak a Széchényi Mauzóleumban. Ünnepi bélyeget is kibocsátott a Magyar Posta, hiszen idén ünnepeljük Széchenyi születésének 225. évfordulóját.

„Mi, magyarok az emlékévek bűvöletében élünk: minden évre jut két-három olyan évforduló, amelyre méltán vagyunk büszkék. Néha ezek az évfordulók egymással rivalizálnak, komoly verseny folyik, mire biztosítson nagyobb költségvetési forrást a kormány, mi az, amivel meg tudjuk szólítani az ifjúságot, amiből társadalmi programot tudunk indítani” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára. Ebben az évben talán a legfontosabb az 1956-os forradalom kerek évfordulója, de ugyanilyen fontos, hogy az első világháború két évvel ezelőtt megkezdődött centenáriumi megemlékezései idén is folytatódjanak – tette hozzá.

„Nekünk, akik Magyarország politikai vezetéséért vagyunk felelősek, szent kötelességünk emlékezni arra a történelmi személyiségre, aki születésének 225. évfordulója van idén, és akinek a halálára éppen ezen a napon, április 8-án emlékezünk: hiszen 156 éve hunyt el gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar” – hangsúlyozta L. Simon László. Felhívta a figyelmet, hogy „szent kötelességünk fejet hajtani a munkássága, az életútja, a hazáért, a nemzeti közösségért tett valamennyi cselekedete, a gazdasági életben megvalósított innovatív tevékenységének máig ható eredményei előtt”.
 Fontos, hogy azt a lehetőséget, amelyet a 225. évforduló számunkra nyújt, a lehető leggazdagabban töltsük ki – mutatott rá. „Ezért döntött úgy a magyar országgyűlés egy héttel ezelőtt, hogy az évet Széchenyi-emlékévnek nyilvánítja” – zárta beszédét L. Simon László.



A beszédet követően L. Simon László, Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója, Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, valamint Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főigazgatója elhelyezték az emlékezés koszorúját a Széchényi Mauzóleumban.



A jubileumi emlékév alkalmából tervezett bélyeg ünnepélyes kibocsátására a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban került sor. L. Simon László beszédét Széchenyi-idézettel kezdte: a politikai munkában, a mindennapi küzdelemben, a hétköznapi csatározásokban meghatározó erejű e Széchenyi-gondolat: „Az erős ellenáll, a gyenge kétségbeesik.” „Aki a mi pályánkon nem ennek a gondolatnak a jegyében végzi munkáját, az alkalmatlan a feladatára” – emelte ki. Olyan személyre emlékezünk most – fűzte hozzá –, aki nagyon sok területen tevékenykedő embernek lehet méltán a példaképe. „Széchenyiben ugyanis nemcsak a politikust, a nagy államférfit kell fölfedeznünk, hanem a nagy újítót, a nagy álmodozót is, aki amellett, hogy hazája és nemzete felemelkedéséért küzdött, képes volt mindenben megtalálni azt a lehetőséget, amely egyfajta progresszivitás jegyében megfogalmazható jövőbe mutatott” – mondta L. Simon László.



„Nem, mi nem születünk reformereknek, magunkat kell megreformálnunk. Látogatnunk kell az alázat és az önmegtagadás iskoláját” – folytatta beszédét egy Széchenyi-idézettel az államtitkár. „Ez a legfontosabb üzenet minden mai politikus felé. Ha ezt megtettük, csak ezután van elég hitelünk ahhoz, hogy megreformáljuk a környezetünket és a hazánkat. Akik nem így tesznek, azok nem alkalmasak megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek egy ország, egy-egy terület vezetését jelentik” – jegyezte meg L. Simon László.
Az államtitkár a különleges bélyeg kapcsán kiemelte: mindenki által könnyen felfejthető szimbolikával mutatja meg azt, hogy Széchenyi szerteágazó tevékenységének egyik fontos része volt a magyar folyók – köztük a Duna – szabályozása. „A Duna által körülhatárolt szigetből pedig elénk rajzolódik egy markáns arc. Olyan ember arcvonásai ezek, akinek munkássága – amíg él magyar a Földön – meghatározó és példaértékű” – jegyezte meg az államtitkár.



Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: Széchenyi olyan innovációkat honosított meg, amelyek hozzájárultak a felemelkedéshez – legyen az gazdasági vagy társadalmi jellegű. „Emellett olyanokat is, amelyekről elsőre azt gondolnánk, hogy a szórakozást szolgálják – mint a lóverseny vagy az első kaszinó. Holott ezek a helyszínek a párbeszédet jelentették” – tette hozzá.
Folyamatosan fejlődnünk kell, követnünk azokat a technológiákat, amelyek biztosítják, hogy hosszú távon fennmaradjunk a világban. Ugyanakkor nagyon fontos a hagyományőrzés is, amelynek eszköze a Magyar Posta számára a bélyeg – mutatott rá Szarka Zsolt. „Ez több mint 150 éve olyan eszköz, amely lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk nagyjainkra, fontos eseményeinkre. Üzenethordozók volt egykor és reméljük, az elkövetkezendő évszázadokban is azok lesznek” – mondta. Szarka Zsolt tájékoztatott, hogy Széchenyi a leggyakoribb motívum: a Magyar Posta bélyegkibocsátásában 31 alkalommal szerepeltek vagy a személye, vagy a tettei. A mostani, 225 forintos névértékű bélyeg ifj. Szunyoghy András grafikusművész terve alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 300 ezer példányban, és április 8-án került forgalomba.




Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
Forrás:  http://www.kultura.hu/belyeg-es-koszoru-szechenyiert

Széchenyi emlékbélyeg bemutatása Nagycenken

Gróf Széchenyi István születésének 225., halálának napra pontosan 156. évfordulója alkalmából koszorúzással, illetve postai bélyegkiadással egybekötött megemlékezést tartottak pénteken Nagycenken. 

 

Gróf Széchenyi István születésének 225., halálának napra pontosan 156. évfordulója alkalmából koszorúzással, illetve postai bélyegkiadással egybekötött megemlékezést tartottak pénteken Nagycenken.

A legnagyobb magyar életútját L. Simon László, a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár méltatta. Hangsúlyozta, az Országgyűlés határozatban döntött gróf Széchenyi István születésének 225 évfordulójáról való megemlékezésről.

A család jelenlévő tagjai : Széchenyi Márk, Széchenyi Krisztián, Széchenyi Tímea és Széchenyi Viktória

 A parlament üdvözli, hogy a kormány gondoskodik a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum állandó kiállításának újrarendezéséről, a nagycenki Széchenyi-kápolna felújításáról.

A mauzóleumban lezajlott koszorúzást követően a kastély Dísztermében mutatták be a Magyar Posta Zrt. Széchenyi István születésének 225. évfordulója tiszteletére kiadott egyedi látványú, 225 forintos névértékű  alkalmi bélyeget.

A megemlékezésen és a tudományos emlékülésen – többek között – részt vettek Budapestről Széchenyi István kisebbik bátyjának leszármazottjai, Széchenyi Tímea, Széchenyi Márk, Széchenyi Viktória és Széchenyi Krisztián is.

(Részletek a Kisalföld szombati számában.)

Forrás : http://www.kisalfold.hu/soproni_hirek/szechenyire_belyegeztek_nagycenken_-_fotok/2470133/

A Széchenyi-terv avagy közlekedésfejlesztés 1848-ban

168 évvel ezelőtt,1848. január 25-én, Pozsonyban jelentette meg gróf Széchenyi István a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül” című átfogó, közlekedésfejlesztési munkáját, amely az ország legelső ilyen, minden közlekedési ágat áttekintő műve volt.

A reformkor vasúti terveinek kidolgozásánál is egymásnak feszült a két politikai, politikusi akarat: Kossuth Lajos és Széchenyi István más-más elképzelések alapján szerették volna megvalósítani a Pest–Bécs vasútvonalat, és a kor lobbitevékenységeinek megfelelően más vállalkozók tőkéjét szerették volna megnyerni.

A „csatát” Kossuth Lajos elképzelése, és az Ullmann Móric által létrehozott Magyar Középponti Vasút nyerte, a bécsi vasútvonalat a Duna bal partján, első szakaszában Pest–Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. 1847. szeptember 1-jén a társaság már a második, Pest–Cegléd–Szolnok vonalát avatta fel.

A Középponti Vasút indóháza a mai Nyugati pályaudvar helyén
(a képek forrása: Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században)

Széchenyi rugalmasságát bizonyítja, hogy újabb közlekedésfejlesztési terveit a már meglévő vasútvonalakra építve nyújtotta be. 1848. január 25-én, Pozsonyban jelentette meg a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül” című átfogó, közlekedésfejlesztési munkáját, amely az ország legelső ilyen, minden közlekedési ágat áttekintő műve.

A Javaslat alapelve, hogy „ezentúl semminemű közlekedési eszközt, amely közhasználatra szolgálandó – legyen az vaspálya, vízépítmény a folyókon, csatorna vagy kőút – kiállítani ne lehessen az ország által e célra felállított hatóság tudta és beleszólása nélkül” – azaz a jelenkor közlekedési hatóságainak, központi infrastruktúra-fejlesztésének alapjait tette le. Véleménye szerint az államvasúti rendszer garantálja egyedül, hogy pillanatnyi, egyedi, néha külföldi érdekeket szolgáló építkezések helyett az ország valós gazdasági érdekeinek megfelelő hálózat épülhessen.

Elsőként ismerte fel Széchenyi, hogy a vasútnak a személyszállításnál nagyobb szerepe lehet a teherforgalomban. Vasúti tervei az ország adottságaihoz, főként a mezőgazdasági termelési területekhez igazodtak, megjegyezve amellett, hogy a vaspálya ipar- és kereskedelemteremtő ereje is hatalmas.

Ennek a gondolatnak a jegyében hirdetett a Gróf Széchenyi Család Alapítvány  2015 évben fotópályázatot : "Utakon és vasutakon Széchenyi nyomában" címmel.

A szolnoki pályaudvar a vasútvonal megnyitásakor

A vasútfejlesztési terveket Pest-Buda központtal, sugaras szerkezetű hálózatban vázolta fel.
Négy fő-, négy mellék- és szintén négy szárnyvonal szerepelt a gerinchálózatban.

Fővonalak:
– Pest–Pozsony–Bécs (a már meglevő Pest–Vác vonal folytatása);
– Pest–Székesfehérvár–Balaton déli partja–Károlyváros–Fiume;
– Pest–Szolnok–Arad(–Erdély);
– Pest–Miskolc–Kassa.

Mellékvonalak:
– Szolnok–Debrecen–Szatmárnémeti;
– Cegléd–Kecskemét–Szeged;
– Soprontól Vas és Zala megyén át Fiuméig;
– Mohácstól Pécsen át Fiuméig.

Szárnyvonalak:
– Arad–Temesvár;
– Debrecen–Nagyvárad;
– Miskolc–Tokaj;
– Szeged–Szabadka.

A Javaslat vasúthálózati térképe

Eme átfogó közlekedéspolitikai terv a közúti és a vízi közlekedés fejlesztését is tartalmazta. A közutakat egyrészt (kiváltképp az Alföldön) a vasútra ráhordó szerepre tervezte, másrészt hegyvidéki területeken, ahol az útépítő kő közelsége és a pályaépítés költségei miatt a vasútépítésnél olcsóbb lehet. Kitért a hajózásra is: a Duna és a Tisza szabályozásának folytatását, a Dráva hajózhatóvá tételét Ó-Légrádtól (ahol a fiumei vasútvonal keresztezi a folyót) a torkolatig, és kisebb mellékfolyók hajózhatóságának (Bodrog, Körösök, Vág, Garam, Rába, Lajta, Répce) vizsgálatát is tartalmazta. Emellett a Sió-csatorna rendezése, a Balaton és a Duna közötti rendszeres hajóforgalom elindítása is szerepelt a tervekben.

A forradalom után, 1848. március 23-án megalakult Batthyány-kormány közlekedési minisztereként Széchenyi újból előterjesztette a javaslatát, amit az országgyűlés az 1848. évi XXX. törvénycikként törvényerőre emelt, nyolcmillió forintot megszavazva a vasút fejlesztésére.

A szabadságharc, annak leverése, majd az osztrák önkényuralom azonban meghiúsította ezeket a terveket. Amitől Széchenyi a legjobban félt: itt-ott panamákkal kísért, magánvasúti építkezések határozták meg a vasútvonalak kialakulását, az államvasúti rendszer megalakulása csak húsz évvel később, a Magyar Északi Vasút felvásárlásával indulhatott meg.

Forrás
Szerző : Kemsei Zoltán: Az igazi Széchenyi-terv
Megjelent: Indóház online oldalán 2013. 01. 27.
Link: http://iho.hu/hir/az-igazi-szechenyi-terv-130127

"Széchenyi lovagok" meghívó Szabad Akadémia előadására

A Széchenyi-család számos tagja volt máltai lovag, ennek jegyében hallgathatunk meg előadást a következő Széchenyi Szabad Akadémián.melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk !

dr. Legeza László: A máltai lovagrend

Széchenyi "lovagok"

Helyszín: Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
1081 Budapest
Népszínház utca 8. Tanácsterem (fsz. 45.)
Időpont: 2016. Február 25., 17:00 óra.

 

Az előadás rövid összefoglalója:

A Jeruzsálemi Szent János Rend az európai keresztény civilizáció egyik legrégebbi intézménye. Jelmondata: „Tuitio Fidei et Obsequium Pauperum”, azaz „A hit védelme és a szegények, betegek szolgálata” a kezdetektől meghatározza a rend tevékenységét.

A szervezet 1099-ben jött létre az iszlámtól visszafoglalt Jeruzsálemben, és gyakorlatilag azóta is folyamatosan fennáll. Laikus egyházi szerzetesrend, hagyományosan katonai, lovagi és nemesi jellegű.  A rend manapság több mint 120 országban fejti ki a tevékenységeit.  

 

 

 

 

Széchenyiek és Hollókő

 A hollókői vár felépülésének előzménye történelmünk egyik legpusztítóbb eseményéhez, az 1241 – 1242-ben lezajlott tatárjáráshoz köthető. A mongol lovas seregek támadásának csak néhány kőfalakkal bíró vár és város tudott ellenállni. 

  A Cserhát vidékén birtokos Kacsics nemzetség is várak sorát hozta létre, a védelemre alkalmas helyszíneken. Az első, napjaikig fennmaradt oklevélben 1264-ben szerepelt a vár, Illés fia Péter tulajdonaként. Az 1312-ben vívott rozgonyi csata győzteseként Anjou Károly király hatalma megerősödött, katonái számos erődítményt foglaltak el a Cserhát és Mátra hegységek környékén. Az uralkodó megjutalmazta a táborához tartozó híveit, így a hollókői váruradalmat elkobozva a Kacsicsoktól, egyedül Farkas fia Tamásnak adományozta. 

Szécsényi Tamás több vármegye ispánja, a királyné tárnokmestere majd erdélyi vajda,  A halála előtti időszakban már az országbírói hivatalt viselte a főnemes. Hatalmas területeket, számos váruradalmat magába foglaló vagyonát fiai örökölték meg.

 A Szécsényi főnemesi család időszaka mindenképpen a hollókői vár virágkorát jelentette. A XIV. század második felében és a XV. század elején jelentős építkezéseket végeztek benne.

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. 

A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában meg őrizni. 

Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település. Palóc házai, vára, gazdag programkínálata, a gasztronómiai különlegességek százezreket vonzanak ide.

Riport a Katolikus Rádióban az Alapítvány elnökével

 

Széchenyi Tímea elnök asszony a Katolikus Rádióban Nagy Imre szerkesztő riporterrel 

 Adás információk

 Széchenyi Vízi Emléktúrával indult a 2016-os Széchenyi emlékév rendezvénysorozata.
Archívum: hallgassa meg! 

Jövőre, Széchenyi István születésének 225. évfordulóját ünnepli a Gróf Széchenyi Család Alapítvány, a 2016-os évet a kormány Széchenyi Emlékévvé nyilvánította. Az emlékévet a Széchenyi Vízi Emléktúrával nyitották meg október elején – emlékezve arra, hogy hazánkban Széchenyinek az evezős sport megteremtésében is jelentős szerepe volt. A 30 km-es túrán Vácról indultak a hajók - többségében evezősök – akik aztán a Margitszigetre érve teljesítették a távot. Az alapítvány a versenyt a Budapesti Sportszövetségek Uniójával, a Magyar Evezős szövetség rendezésében a Magyar Kajak-kenu szövetséggel együttműködve rendezte meg a vízi sportok magyarországi népszerűsítéséért. Helyszíni összeállításunkban egy versenyzőt követően megszólal Dr. Gyalog Cecília, a Magyar Evezős szövetség főtitkára, Hirling Zsolt, világbajnok evezős valamint Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester helyettes. A témában stúdiónk vendége Széchenyi Tímea (képünkön), a Gróf Széchenyi Család alapítvány elnöke.