2017. február 16., csütörtök

Meghívó Széchenyi Szabad Akadémiára



HA A CSILLAGOK EGY PÁLYÁRA ÁLLNAK, CSODA TÖRTÉNIK
előadó: Csőke Antal gépészmérnök




·       Hogyan vált hazánk a világ második legnagyobb lisztexportőrévé?
·       Mi volt Széchenyi és a Nemzeti Casino szerepe?
·       Mi vezetett oda, hogy a XIX. század végén több évtizeden keresztül a malomipar műszaki színvonalát Budapesten határozták meg?
·       Kik voltak még a sikertörténet szereplői?

Helyszín: Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
1081 Budapest, Népszínház utca 8.,Tanácsterem (fsz. 45.)
  Időpont: 2017. Február  23., 17:00 óra



2016. november 18., péntek

Széchenyi a műszaki alkotó - Szabad Akadémia következő előadásában


                                  Dr. habil. Horváth Sándor
Széchenyi a műszaki alkotó
(A legnagyobb magyar mérnök?)


Pattantyús Ábrahám Géza az 1931. évi Magyar Országos Mérnökkongresszuson tartott, „A mérnökök nevelése és továbbképzése” című előadásában Széchenyit a legnagyobb magyar mérnöknek nevezte.
Az előadás Gróf Széchenyi István műszaki vonatkozású munkásságának bemutatásán, az azok megvalósítása során megnyilvánuló mérnöki szemlélet és gondolkodásmód, valamint mérnöki munkamódszerek kiemelésén keresztül kíván rávilágítani arra, hogy mennyire megalapozott ez az első ránézésre meglepőnek tűnő állítás.


2016. november 11., péntek

Örökségünkről

A Széchenyi-örökség gondozása nemes kötelességünk

2016. november 4. 9:34

Széchenyi István a tettre kész és jövőben bizakodó hazaszeretet egyik legkiválóbb példáját nyújtotta az utókor számára - erről beszélt Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a legnagyobb magyar születésének 225. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen a Parlamentben csütörtökön.
Széchenyi hagyományt őrző és egyúttal fejlődésre nyitott gondolkodásával létrehozott életműve "ércnél maradandóbb". Neki is köszönhető, hogy bár országok tűnnek, de a nemzetek megmaradnak, van ma is szabad magyar haza - fejtette ki a kormánypárti politikus.

Kép letöltése

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

"A hazaszeret a legszebb szavunk. A hazát szeretet nélkül csak rombolni lehet, építeni nem" - mondta az Országgyűlés alelnöke, aki emlékeztetett arra, hogy 191 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1825. november 3-án ajánlotta fel a gróf birtokai egy évi jövedelmét egy magyar tudós társaság, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Gulyás Gergely az emlékülés résztvevőinek tolmácsolta a rendezvény fővédnöke, Kövér László házelnök üdvözletét. A jubileumi Széchenyi-emlékév, valamint az azt lezáró csütörtöki emlékülés kapcsán Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek felidézte, hogy ebben az évben számos szimbolikus jelentőségű esemény állított emléket a legnagyobb magyarnak.
Így többek között az Országgyűlés kinyilatkoztatta, hogy egyetért azzal az 1925-ös törvénycikkel, amely Széchenyi előtt tiszteleg, felújították a gróf nyughelyét, a nagycenki Széchényi-mauzóleumot, új állandó kiállítást adtak át a nagycenki Széchenyi-kastélyban, az Országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a kastélyt, aminek kertjében felavatták az ezt jelző sztélét, valamint két konferenciával is adóztak Széchenyi példás életútjának.
Kép letöltése
Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Ezzel azonban a munka nem ért véget, a kormány tervei szerint a jövőben további jelentős összeggel támogatják a nagycenki Széchenyi-kastély rekonstrukcióját - tette hozzá.
A Miniszterelnökség és az Eszterháza Központ által a Széchenyi- emlékév hivatalos ünnepségsorozatának záró rendezvényeként szervezett egész napos emlékülésen a Parlamentben történészek, Széchenyi István és a XIX. század első felének számos elismert kutatója tartott előadást a legnagyobb magyarról és koráról.
Csorba László történész Széchenyi modern, kétségek közt vívódó, felekezeti kötöttségektől távolodó, ugyanakkor a morális alapú, közösségért cselekvő küldetéstudatát megalapozó vallásosságáról beszélt.
Fónagy Zoltán történész előadásában Széchenyi hagyományos főnemesi neveltetéstől a modern személyiséghez vezető útját mutatta be. Széchenyi naplójában dokumentálta ezt a küzdelmes utat, de jól jelezte ezt például öltözködésben, ahol a díszmagyar mellett egyre nagyobb helyet kapott a nyugati divatnak megfelelő cilinder, sétapálca. Továbbá életrendjét szigorú, polgári időszemlélet jellemezte és főnemesi birtokai jelentős részét is eladta, hogy korszerű kapitalista vállalkozásokba kezdjen.
Dobszay Tamás történész előadásában bemutatta a francia forradalom tapasztalatai nyomán a tömegekkel alapvetően bizalmatlan Széchenyi parlamenti tevékenységét, mely időnként a bécsi udvarral és a rendekkel is kritikus volt, alapvetően ügyek és nem oldalak mellett állt ki és 1848-ban a népképviseleti országgyűlés munkájából is kivette a részét.

(MTI)

Link: http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/kulturalis-oroksegvedelemert-es-kiemelt-kulturalis-beruhazasokert-felelos-allamtitkar/hirek/a-szechenyi-orokseg-gondozasa-nemes-kotelessegunk
 

2016. november 8., kedd

Programajánlónk: Magyar Emlékekért a Világban Egyesület programja

… Ki kereszténységnek viseled paizsát,…” – 2016. október 18. (kedd) 18:00 óra

Szeretettel meghívjuk Önt, Családját és Barátait a következő estünkre:
kijeloles_001

„… Ki kereszténységnek viseled paizsát,…”

A hősies hazaszeretet, az önfeláldozás legszebb példái Balassitól – 1956-ig.
Balassi Bálint október 20-i születésnapjára és 1956 hősies napjainak 60. évfordulójára emlékezünk
a Balassa Bálint szavalóverseny győzteseivel, az esztergomi vendégekkel
és az egyesületi tagság vetített képeivel. 

Dr. Prokopp Mária
a Balassa Bálint Társaság elnöke köszöntője után 

Meszes Balázs
Esztergom város idegenforgalmi és kulturális bizottság elnöke
szól az  Önkormányzat főbb eredményeiről és az EU kulturális fővárosi címre való jelentkezésről. 

Dr. Prokopp Mária bemutatja Borz Tamás fiatal történész “Az érsek vitéze “ című új könyvét, amely Esztergom 1543. évi ostromának Horváth Bertalan parancsnoknak és vitézeinek állít méltó emléket. 

Vereckei András,
a Keresztény Múzeum múzeum-pedagógusa ismerteti az idei országos Balassi vetélkedőt.
Az est háziasszonya: Dr.Prokopp Mária egyetemi tanár, pártoló tag
Helyszín: Magyarság Háza, Deák terem (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.)
 
 
Az előadás helyszínét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosítja.
MEVE, H-1014 Magyarság Háza, Budapest, Szentháromság tér 6. III.66.

2016. június 12., vasárnap

Örökségünk nyomában : a Kishamis


"A Kishamis műemléki védettség alatt álló vitorláshajó. 1896-ban épült Michael Ratsay tervei szerint a balatonfüredi hajógyárban, a Széchenyi család megrendelésére. A millenniumi hajófelvonuláson már részt vett. A Balaton legrégibb vitorláshajója, amelynek a kikötője Siófokon van. A mai napig eredményesen versenyeznek vele." (Wikipedia)

És itt valódi versenyzésre kell gondolni. A Széchenyi családnak készült, bőven elmúlt száz éves, de még mindig bármilyen szélben teljesíti a távot és számos korszerű ellenfelét megelőzve ér célba. Pedig túlélt két háborút, nem is akárhogy: ahogy közeledett a Balatonhoz a frontvonal, szétszerelték, majd a tó közepén elsüllyesztették őket. A nemesfa váz kibírta az ázást, aztán a háború után felszínre hozták és újra összeszerelték. Több hajó is így élte túl a harcokat a Balatonon. És a Kishamis még mindig itt van, és még mindig versenyképes.

Miután a Széchenyi családtól elvették, hányattatott sorsa végül jóra fordult. A hajó 1954-ben került Siófokra azután, hogy egy évvel korábban Szilvássy Zoltán fiatal vízügyi mérnökként  a füredi hajógyár hangárjában lett figyelmes a letakart vitorlásra, ami akkoriban a szocialista hangzású Kronstadt nevet viselte. A hajógyári dolgozók azt is elárulták Szilvássynak, hogy az Elhagyott Nemzeti Javak között nyilvántartott hajót bontásra ítélték.
A Széchenyi család örökségeként nyilvántartott, angol mérnök által tervezett vitorlást azonban Szilvássy Zoltán megmentette a megsemmisüléstől és elintézte, hogy a legendás hajó a Közép Dunántúli Vízügyi Kirendeltséghez kerüljön. A hajót 1954-ben, az akkor alakult Vízügyi Sport Club kapta meg, és azóta is az egyesület tulajdona. A Kishamis első siófoki évei alatt nemcsak szellemiségében, de látványában is uralta a kikötőt, hiszen egy méretes bolyához kötötték ki a kikötő közepén, így a szél körbe-körbe mozgatta a vitorlást – emlékezett vissza a kezdetekre Hrehus György, aki kisebb megszakítással 1968-óta a legenda kormányosa.







Azok a sporttársak, akik a Kishamisra lépnek nem szállnak át más vitorlásra. 
Ez nem csupán egy hajó, ez a Kishamis. Egy nemzeti kincs – vallja a hajó megmentőjéhez hasonlóan szintén vízügyi mérnökként szolgált vitorlázó, aki arról is beszélt: a vitorlás mintegy 20 fős manchaftja elkötelezetten ápolja a 118 éves vízi járművet, ami ma is megállja a helyét; a tavalyi Kék Szalag több mint 500 hajós mezőnyében a 23. helyen ért célba. – Ez a hajó egy műszaki csoda. Akkor épült, amikor a Ford T Modellje csak álom volt, és még ma is versenyképes – emelte ki Hrehus György, aki bízik benne: ha az utódok is azzal az elkötelezettséggel és odaadással ápolják a Kishamist mint a jelenlegi csapat, akkor a vitorlás élettartama még emberöltőkben lesz mérhető.















2016. május 3., kedd

Tűzoltók Napja, számunkra gróf Széchenyi Ödön emlékezetét is jelenti

Május 04. Szent Flórián napja a Tűzoltók napja is , ez alkalomból megemlékezésre és elismerések átadására voltunk hivatalosak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazagtóság Széchenyi Ödön termébe. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.



Átadásra kerültek : "Az év fővárosi tűzoltója" és  " Az év beavatkozásában való közreműködésért" elismerések, amelyekhez ezúton is gratulálunk!

1870 február első napján kezdte meg működését az első magyar hivatásos tűzoltóság, melynek alapítója gróf Széchenyi Ödön volt, akkor összesen 12 fő tartozott a Pesti Hivatásos Tűzoltósághoz. Azonban 1873-ra már Pest,Buda és Óbuda egyesítésekor: 65 fő és a növekedés megmaradt, ezért 1910-ben már 450 fő menetette és védte a lakosságot a tűzesetek következményeitől. Sokáig csak önkéntes alapon szerveződtek és nagyon kevesen kaptak munkájukért fizetést.

Kevesen tudják,hogy Magyarországon él gróf Széchenyi Ödön unokája gróf Széchenyi Géza, aki örökölte a nagpapa és dédpapa (gróf Széchenyi István) műszaki érdeklődését és maga is mérnök lett. A közért való munkájukat pedig az Alapítvány keretein belül folytatja.

Az eseményen készült képeinket a Facebook oldalunkon Ön is megtekintheti.
ITT


Gróf Széchenyi Család Alapítvány
www.szechenyicsalad.hu
facebook.com/szechenyicsalad