Széchenyi az evezésről

  „A kajik szép, hosszú, elegáns, használata élvezetes az egyéb kiállhatatlan és unalmas vízi járművekkel szemben.”
 
„A lelket és a testet fiatal korba alkalmassá kell tenni a haza iránti szolgálattételre, mert e nélkül az ország szempontjából semmit sem ér a nevelés”
(Széchenyi: Napló)

 Széchenyi a lovaglás mellett az evezés és a hajózás felé fordult. Már koraifjúsága alatt megtanult úszni és evezni a Fertő-tavon. Katonai pályafutását 17 évesen kezdte, Bécsben tiszti iskolát végzett, majd 1809. április 11-én a Napóleon elleni vesztes győri csatában szolgált. Ez sajnos a felkelő sereg vereségével végződött, de Széchenyi személyes bátorságának kitűnő bizonyságát adta. A Dunán csónakon végigevezett, majd az ellenséges francia csapatok kikerülésével felkereste Johann Gabriel von Chasteler altábornagyot, értesítette őt Meskó tábornok hadteste hollétéről, ami által lehetővé tette a két egymástól elszakított hadtest egyesülését, július 19-én. Innen bravúros módon lovon, majd evezve jutott el Komáromba a Nádorhoz. 

Széchenyinek régi vágya volt, hogy megnyissa a Dunát a kereskedésnek, egészen a Fekete-tengerig. 1830. június 24-én indult kíséretével saját hajóján szemleútra, hogy a Duna folyását tanulmányozza, és a szabályozás nehézségeiről saját tapasztalatai útján győződjék meg. Az útnak, amely Pesttől Konstantinápolyig tartott, nevezetesebb pontjai Orsova, Galac, Konstantinápoly, hazatérőben Pozsarevác (ahol Miloš Obrenović fejedelemnél időzött), Szendrő, és Belgrád voltak.

1818-ban Széchenyi amikor Törökországban járt, ott több evezős csónakot, „kajik”-okat látott. Megfigyelései alapján leírta az evezős és vitorlás eszközöket. Naplójában így ír: „A kajik szép, hosszú, elegáns, használata élvezetes az egyéb kiállhatatlan és unalmas vízi járművekkel szemben.”

forrás: Széchenyi fórum

Útbaigazítás vízitúrázóknak

Kedves Vác-Budapest Vízitúrázók! 

Ribáryné Pál Katalin jóvoltából információt küldök a váci csónakház megközelítéséhez (Vác, Horváth Mihály u. 2.)

http://www.evezosclub.hu/evezes/?q=content/el%C3%A9rhet%C5%91s%C3%A9g

Hajószállítóval: a régi 2-es úton elhagyva a központot Hunyadi János utcán balra fordulva, majd egyenesen tovább a Molnár utcán érhető el a csónakház parkolója, illetve a mellette lévő zöld terület.

Vonattal és utána gyalogosan: az állomásból kijőve végig egyenesen a Széchenyi utcán, keresztül a Március 15. téren (főtér), tovább az Eszterházy utcán le a Dunáig, ott jobbra fordulva a kerékpárúton a csónakházig.

Találkozunk szombaton reggel!

Rólunk írták: Széchenyi nyomdokain halad a családi alapítvány

Idén először, szeptember 22-én adják át az Év Széchenyi Vállalkozása díjat, amelyre különböző területekről, összesen 11-en pályáztak. A Gróf Széchenyi István Alapítvány kezdeményezésére a 'legnagyobb magyar' emlékéve lehet 2016. Ennek keretében konferenciákat és egy olyan bált is szerveznének, amelyen mindenki részt vehet, aki kíváncsi az arisztokrácia mindennapjaira - mondta a Rádió Orienten Széchenyi Tímea elnök és Sarkadi Kálmán, az alapítvány titkára a reformer szeptember 21-i születésnapja kapcsán.

A Széchenyi-dinasztia alapítója, a papi hivatást választó Széchényi György volt, aki letette annak a gondolkodásmódnak az alapját, amiből a család később építkezni tudott. A 103 évet élt érsek megalapozta vagyonát, amelyet a köz javára fordított. A dinasztia legismertebb alakja, Széchenyi István volt. A politikus - akit Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak nevezett - újításai révén a modern, új Magyarország egyik megteremtője lett, leszármazottai pedig a 21. században is reformok születését segítik a Gróf Széchenyi Család Alapítványon keresztül.

A Magyar Tudományos Akadémia alapjainak lefektetője alapvetően nyugtalan, mindig tettre kész természetű volt, ezért fiatalon és aktív éveiben nem szerette idejét a Nagycenki Kastélyban tölteni – mondta el Sarkadi Kálmán. Hozzátette, amikor a reformer kicsit lecsendesedett, elkezdte élvezni az itteni békés, nyugodt környezetet, akkor töltött több időn Nagycenken. Az alapítvány munkásságának köszönhetően még a nyáron kívül-belül megújult a Széchenyi-örökség részét képező nagycenki Széchenyi Mauzóleum, amely az elnök elmondása szerint nagyon rossz állapotban volt. „Mi ezt jeleztük a kormány felé, aki 127 millió forintot különített el a felújításra” – tette hozzá.

Az alapítvány munkájának egyik legfontosabb célja a családfakutatás annak érdekében, hogy az oktatás területére bekerülve a diákok ne csak Széchenyi István, de a dinasztia más tagjainak életét, tevékenységét is megismerjék. Ennek keretében az eddig feltárt és elemzett levéltári anyagokból jövőre könyv jelenik meg a család életéről Kas Géza tollából. „Kevesen tudnak például azokról a női családtagokról, akik az első világháborút követően a Vöröskereszttel közösen egy vagont vásároltak és a megsérült vagy elesett katonákat hazahozták” – mondta Széchenyi Tímea, hozzátéve, hogy ilyen és ehhez hasonló érdekességeket ismerhet meg a dinasztiáról az, aki elolvassa a könyvet.

Idén először adják át az Év Széchenyi Vállalkozása díjat, szeptember 22-én. A részt vevő 11 versenyző több területről érkezett, s a zsűri döntése már megszületett – mondta el az alapítvány vezetője.

A család október 10-én Vác-Budapest útvonalon emléktúrát indít, amelynek célja, hogy a erősítse a vízi sport szeretetét a gyermekekben. „A motorcsónak és a hajó kivételével bármilyen járművel el lehet indulni a megmérettetésen” – mondta Széchenyi Tímea. Emellett a Szabad Akadémia elnevezésű program keretében elindult egy sorozat, ahol minden hónap utolsó csütörtökén, szigorúan politikától mentesen szakértők előadásokat tartanak az érdeklődőknek. „Jövőre pedig - amit szeretnénk Széchenyi István emlékévként megünnepelni - szerveznénk egy konferenciát és egy olyan bált is, amelyen bárki részt vehet aki kíváncsi arra, hogyan élik mindennapjaikat az arisztokraták” – mondta el a tervekről.

OrientPress Hírügynökség (OPH)
Kép: szechenyicsalad.hu
Forrás: http://www.orientpress.hu/148257

Nyomdokaikon haladva az Aradi vértanúk utolsó mondatai

                

    Csodálatos példát adtak nekünk emberségből, szeretetből, alázatból. 

Emlékük legyen áldott !

 

 Aulich Lajos (1793–1849) honvéd tábornok ‘Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.’


Damjanich János (1804–1849) honvéd tábornok ‘Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.’


Dessewffy Arisztid (1802–1849) gróf, honvéd tábornok ‘Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.’


Kiss Ernő (1799–1849) honvéd altábornagy ‘Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.’


Knézich Károly (1808–1849) honvéd tábornok ‘Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.’


Lahner György (1795–1849) honvéd tábornok ‘Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.’


Lázár Vilmos (1815–1849) honvéd ezredes
‘Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.’


Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) gróf, honvéd tábornok
‘A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.’


Nagysándor József (1803–1849) honvéd tábornok
‘De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.’


Poeltenberg Ernő (1808–1849) lovag, honvéd tábornok
‘Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.’


Schweidel József (1796–1849) honvéd tábornok
‘A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.’


Török Ignác (1795–1849) honvéd tábornok
‘Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.’


Vécsey Károly (1803-1849) gróf, honvéd tábornok
‘Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.’


Forrás: Teszéri Csaba
www.http://eszmeletlenvilag.hu

Önkéntes segítőket keresünk az I. Széchenyi Vízi Emléktúrához

2015. október 10.-re a Danubius Nemzeti Hajós Egylet épületéhez

Önkéntes segítőket keresünk a 2015 október 10.-én megrendezésre kerülő I.Széchenyi Vízi Emléktúra Danubius Nemzeti Hajós Egylet csónakháza, Budapest, Margit-sziget, Hajós Alfréd sétány 2.,

2015. október 10-én 12:00-16:00 óra között. 

A mezőny érkezés 13 órától várható. 

Az önkénteseket is várjuk a versenyzőkkel közös grillpartira.

Jelentkezni lehet a : program@szechenyicsalad.hu e-mail címen.

A sportevezés kezdetei Magyarországon

Annyi más mellett a sportevezés Magyarországon való meghonosítása is gróf Széchenyi István nevéhez fűződik. Az új sportággal 1823-as angliai útja során ismerekedett meg. 

                         

Hazatérve nyomban hajót hozatott magának Londonból, amellyel 1827. május 16-án 3 óra 52 perc alatt evezett le Bécsből Pozsonyba két angol barátja, John Barneby és Thomas Hallifax társaságában. Dr. Cserháti László szerint ez a teljesítmény jelentette az evezős sport időszámításának kezdetét Magyarországon. Széchenyi később nagyobb túrákra is vállalkozott, 1830-ban például evezős hajóval járta végig a Dunát Pest-Budától a Fekete-tengerig, felmérve a folyó szabályozásának lehetőségeit. 1834-ben alapított egy magáncsónakdát, ebből jött létre 1841. április 6-án Magyarország első evezős klubja Hajós Egylet néven. 

 

Tulajdonképpen még csak egy exkluzív, úri magánegyesületről volt szó, tagjai kizárólag arisztokraták lehettek, akik képesek voltak megfizetni az évi 40 forint tagsági díjat. 1843. március 19-én rendezte meg az egylet az első hazai regattát, melyet a négy magyar munkás által hajtott és Adam Clark által kormányzott Béla nevű hajó nyert meg. A következő évben a tagok pártolásának hiányában a klub feloszlott. Hosszú szünet után az 1861-ben megalakuló Buda-Pesti Hajós Egylet lépett az örökébe, amely – az akkori politikai viszonyokhoz mérten meglehetősen demonstratívan – mélyen elkötelezte magát a nemrég elhunyt Széchenyi István emléke mellett. Az egylet alapszabálya kimondta, hogy egy hajó mindenkor a gróf nevét kell, hogy viselje.

Forrás: http://www.pozsonyikifli.sk/hu/Friss-kifli/Danubius-Fluvius/Volt-egyszer-egy-Pozsonyi-Hajos-Egylet-1862-1940-.html

Emlékeink : Széchenyiek a Dunán

A Széchenyi Családi Alapítvány tagjai is megjelentek és koszorúztak a Margitszigeten tegnap délelőtt, a kétnapos 24. Gróf Széchenyi István Emlékverseny és Budapest Kupa Nemzetközi nyolcas verseny nyitónapján. Az alapítók – Széchenyi Gábor és Széchenyi Viktória – Gróf Széchenyi István, a Legnagyobb Magyar vérvonalának sarjai.

Szeretnék ezt a családi alapítványt magasba emelni, és tovább képviselni azt a szellemiséget, melyet a tradicionális Széchenyi-család képviselt évszázadokon át. Az alapítvány bankszámlaszáma: OTP Bank 11713081-20013530. Szeretnék megőrizni, továbbvinni azokat a reformokat és azt az eszmeiséget, valamint a Nemzeti kulturális örökségünket, mely olyan értékrendet képvisel, mely méltó a Legnagyobb Magyar Gróf Széchenyi névhez. Miként Gróf Széchenyi István mondta: Mióta élek, kimondhatatlan vágy él lelkemben. Magyarország kifejtése, a magyar nemzet feldicsőítése él minden csepp véremben.

Céljuk a Széchényi család történetének tudományközi kutatása és szellemi örökségének ápolása, népszerűsítése. A magyar kultúra kutatása, bemutatása, a magyar tudományos élet élénkítése. A Széchényi család Magyarország egyik legnevesebb családja. Kiemelkedő szerepet játszottak Magyarország újkori történelmében és fejlődésében. A családi fotót Jocha Károly, a Jochapress.hu főszerkesztője készítette, s az 1. versenynapról megjelent írása idekattintva olvasható.

Feladataik 2014-től

Családjuk történetének népszerűsítése, a méltatlanul elfeledett Széchényi ősök életének kutatása, az eredmények közreadása. A magyar történelem bemutatása a Széchényiek/Széchenyiek látószögén keresztül. A magyar katolicizmus bemutatása a három Széchényi főpap (György, Pál és Miklós) személyén keresztül és hatásuk a magyarországi kereszténységre. A magyar patriotizmus, honszeretet a Széchényiek/Széchenyiek példamutatásával. A magyar tudomány és kultúra fejlődése a Széchényiek/Széchenyiek szerepvállalásával. A arisztokrácia és a jobbágyság, parasztság szimbiózisa a Magyar Királyságban. A Széchényi-családra vonatkozó forrásmunkák kiadása. A bemutatás eszközei: könyvek, albumok, kiállítások, dokumentumfilm és animáció.

A cikk a ZETApress hírportálon jelent meg rólunk 2014 áprilisában.
Link:  http://www.zetapress.hu/sport/49667